Az els� fordul� ut�n nem l�legezhett�nk fel, hiszen a neheze m�g csak most k�vetkezett. Most kezdtek komolyodni a dolgok. A m�sodik fordul�ban �t napra ki lett�nk rakva egy Hal�l Erdeje nev� helyen, ami ker�t�ssel volt k�rbev�ve, �s hatalmas volt. A feladat egyszer�nek t�nt: elvenni a tekercs�nk p�rj�t egy m�sik csapatt�l. Amikor kiny�ltak a kapuk, mindenki azonnal nekiv�gott az erd�nek. Mi h�rman �gyszint�n. �gy gondoltuk, ha el�bb szerz�nk inform�ci�kat a k�rnyezet�nkr�l, nagyobb es�ly�nk lehet. Addig futottunk be az erd�be, am�g nem l�ttuk a v�g�t. Ekkor meg�lltunk, �s �sszen�zt�nk.

-         �tleteket k�rek – mondta Nami.

-         Hm – d�nny�gtem. – �t napig lehet�nk itt legfeljebb. Min�l gyorsabban kijutunk, ann�l jobb, nemde?

-         De – b�lintottak egyszerre.

-         Yuuki, felder�t�s? – n�zett r�m f�loldalas mosollyal Nami. Ezzel a k�pess�gemre utalt, �s �szint�n m�r alig v�rtam, hogy felvesse, mint �tletet. Nagyon szerettem haszn�lni, csak ut�na mindig el�g f�radt voltam, de ez t�k�letes alkalom volt.

-         M�r indulok is! – kacsintottam, �s a l�bam m�r nem �rte a f�ldet. Karjaim apr�cska sz�rnyakk� v�ltoztak, �n pedig felrep�ltem a leveg�be. Igen, mad�rr� tudtam v�ltozni, de ez csak az egyik r�sze a dolognak. Felsz�lltam a f�k fel�, �s k�r�zni kezdtem, m�sik csapat ut�n kutatva, vagy b�rmi ut�n, ami haszn�lhat�. Megl�ttam egy keletre halad� csapatot, azt�n egy m�sikat d�lnyugatra indulva. Mi m�g a d�li oldalhoz voltunk k�zelebb, de m�r nem volt messze a k�zponti torony. Visszarep�ltem a t�bbiekhez, �s lehuppantam a f�ldre, majd lefek�dtem.

-         Na sz�val – kezdtem bele kicsit lihegve. – K�t csapatot l�ttam magunkhoz k�zel, �s a k�zponti tornyot.

-         Aha. Er�snek t�ntek? - k�rdezte  Moi.

-         Nem igaz�n. Az egyik csapat k�l�n�sen szervezetlennek t�nt – feleltem.

-         Akkor ez egyszer�. Megv�rjuk m�g nem figyelnek, te meg ellopod a tekercs�k. �s m�r k�szen is vagyunk.

-         �s ha megsebeznek? Akkor nekem annyi! – ellenkeztem.

-         Ugyan m�r, senki nem fog �szrevenni egy olyan madarat, mint te. Elterelj�k a figyelm�k, te lecsippented r�luk a tekercset, mi felkapjuk �s m�r futunk is.

-         Rendben, legyen �gy. – �s ezzel el is indultunk az egyik csapat ut�n. A terv eg�sz sz�pen be is v�lt, csak majdnem eltal�lt egy kunai, de a tekercs v�g�l a mi�nk lett. A m�sodik nap �jjel�n �rt�nk a k�zponti toronyba, az els� csapatok k�zt voltunk. A harmadik fordul� el�tt egy h�nap felk�sz�l�si id�nk volt, amit mi maxim�lisan ki is haszn�ltunk. Minden nap kem�nyen edzett�nk Nami�kn�l, vagy b�rhol a falu k�rny�k�n. Amikor elj�tt a harmadik fordul�, k�szen �lltunk r�, �s tudtuk hogy k�pesek vagyunk megcsin�lni azt.

Egy egy ellen k�zdelmeket kellett v�gigharcolnunk. Moi volt az els� k�z�l�nk, aki sikeresen legy�zte homokrejteki ellenfel�t. Kisebb s�r�l�seket szerzett, viszonylag egyszer� dolga volt. Ezut�n p�r m�sik k�zdelmet kellett v�gign�zn�nk, mire az �n nevem jelent meg a panelen, �s v�gre elkezdhettem a harcot. K�drejteki ellenfelem volt. Furcsa �rz�s egy saj�t sz�l�falumban sz�letett ember ellen k�zdeni. De az �n otthonom m�r itt van. Amint ezen gondolkodtam, kaptam egy er�s t�mad�st, amit siker�lt kiv�denem. Apr� madarakk� v�ltoztam, majd az ellenf�l h�ta m�g�tt �ssze�lltam az eredeti form�mba. Olyan ez a k�pess�g, mint egy mini teleport, csak l�tv�nyosabb. Azt�n �n t�madtam. �gy ment a macska-eg�r harc addig, am�g nem kezdett el fogyni az er�m. �sszeg�rnyedve �lltam, a hasamat fogtam, �s v�rt k�h�gtem fel. �gy gondoltam, itt a v�gsz�. Er�t vettem magamon, kiegyenes�tettem a h�tamat, majd nagy leveg�t vettem, �s megadtam a kegyelemd�f�st. Az ellenf�l �sszeesett el�ttem, majd sz�d�lni kezdtem �s �n is eld�ltem. Az utols� k�p amit l�ttam az, hogy azt �rt�k, �n nyertem.  Legk�zelebb mikor felkeltem, a karzaton voltam Moi mellett, �s Nami pont lej�tt a k�zd�t�rr�l. � nyert. Ezek szerint mindannyian chuuninok lett�nk. �n a vizsg�t k�vet� k�t napot pihen�ssel t�lt�ttem, mert megz�z�dtak a bels� szerveim, az�rt k�ptem v�rt a csata sor�n. Nami �s a h�ga folyton ott voltak velem, �s nagyon boldogok voltunk mindannyian, hogy megkaptuk a k�vetkez� rangunkat. Nami k�l�n�sen boldog volt, mert megmutathatta a sz�leinek, hogy � is el�g j�. Ebben az �rz�sben nem tudtam osztozni, �n senkinek nem bizony�tottam, csak magamnak. De a sz�leim biztos b�szk�k lenn�nek r�m, ha m�g �ln�nek. Ekkor eszembe jutott a lapock�mon l�v� tetov�l�s, �s a sz�leim arca, miut�n r�m rakt�k a pecs�tet. M�g a s�rjukat sem tudom megl�togatni. Ahogy ezek keveregtek a fejemben, k�nnyes lett a szemem, de azonnal let�r�ltem �ket. Nem akartam hogy gyeng�nek l�ssanak a l�nyok. �s k�l�nben is, most �r�ln�m k�ne, nem pedig azon szomorkodni, amit m�r nem hozhatok vissza. A vizsga ut�ni hetek el�g esem�nytelen�l teltek, nem tudtam mivel t�lthetn�m ki az id�met. M�g mindig egy�tt edzt�nk a t�bbiekkel, de m�r nem annyit, hogy kit�ltse minden id�met. Sokat �ltem otthon egyed�l. A Hokage n�ha ellen�rz�tt m�g, figyeltetve voltam, term�szetesen. Gondolom f�ltek, hogy a falu ellen fordulok, vagy ilyesmi. Nem �rtettem, hiszen �k fogadtak be, otthon voltam itt. Azt a falut ahol meg akartak �lni, nem nevezhetem otthonomnak. Namival n�ha s�t�lgattunk a faluban, sokszor l�ttuk a sz�ke haj� fi�t is, akit el�sz�r az �tteremben l�ttam. Ak�rh�nyszor felt�nt a sz�nen, Nami mindig boh�k�san viselkedett, �s elpirult. Mindig ezzel cinkeltem, de sosem vallotta volna be, hogy igazam van. Makacs l�ny, de sokkal t�bb lakik benne, mint azt b�rki is gondoln�. Sokan nem l�tj�k, amit �n l�tok azalatt, amikor vele vagyok. Nagyon er�s �s igaz lelke van, sokszor gondolkozok azon, hogy �n is olyan szeretn�k lenni, amilyen �. A napok lassan teltek, alig v�rtam, hogy t�rt�njen v�gre valami. Mivel m�g csak kezd� chuuninok voltunk, nem kaptunk nagy feladatokat sem. Csak v�rtam, hogy v�gre valami kiragadjon az unalmas h�tk�znapjaimb�l.

By: Layla