Miut�n chuninok lett�nk magasabb szint� k�ldet�seket is kaptunk. J�val nehezebbek voltak… valamit valami�rt. Viszont a mai napot a lust�lkod�snak szenteltem. Se k�ldet�s, se munka, csak a j�l meg�rdemelt pihen�s. Edzeni se volt kedvem, �gy ink�bb csak fek�dtem az �gyban. Persze minden j�t meg kell szak�tani. Kopogtattak. Nagy nehezen felt�p�szkodtam �s elindultam az ajt� fel�.

- Szia Shikamaru! – n�ztem r� kiss� mogorva fejjel.

- Szia. Tsunade v�r t�ged az irod�j�ban ����s – �s�tott egy nagyot – vidd magaddal Yuukit is.

- Rendben, k�sz�n�m – csuktam be az ajt�t.

- Remek – morogtam. Gyors �sszeszedtem magam �s elindultam megkeresni Yuukit. Negyed �ra m�lva mindketten Tsunade el�tt �lltunk.

- Lenne sz�motokra egy k�s�r� k�ldet�s. K�rem, j�jj�n be. – Intet �s bet�ntorgott egy �csnak kin�z� f�rfi. – �t kellene elk�s�rnetek egy kisebb faluba csak. El�g egyszer� k�ldet�s. – Remek… s�t�lhatunk. Egyszer�nek egyszer�, ez igaz, csak felett�bb id�ig�nyes.

- �rtett�k, azonnal indulunk – v�gta r� Yuuki. �t perc alatt �sszepakoltunk �s m�r neki is v�gtunk az �tnak. Kil�pt�nk Konoha hatalmas kapuj�n, �s egyenest az erd� fel� vett�k az ir�nyt. Nem volt valami besz�des ez az �cs. Folyton csak b�mult minket. Nem olyan perverz tekintettel, ez m�sabb volt. A hideg kir�zott t�le. Vettem egy nagy leveg�t, majd kif�jtam �s az �gre n�ztem. �reztem valamit, valamit, ami rosszat sejtet �s hihetetlen sebess�ggel k�zel�t.

- Yuuki vigy�zz! – ki�ltottam, de k�s� volt.  A k�vetkez� pillanatban m�r a f�ld�n hevert.

- F�ld st�lus, K� �k�l – hallottam magam m�g�l. Az �cs volt az, ennyit l�ttam az utols� pillanatokban. Csak az �t�st �reztem az arcomon �s �sszeestem. Egy f�l pillanatra magamhoz t�rtem, de teljesen k�bult voltam. Konoha kapuit pillantottam meg. A h�tukon cipeltek. A fejemet kiss� balra ford�tottam.

- Yuuki…. –ny�gtem, majd ism�t el�jultam. Amikor ism�t magamhoz t�rtem, az els�, amit �reztem az a melegs�g volt. Nem a bels� szeretetre gondolok. Nem. Szinte izzadtam. Pr�b�ltam kinyitni a szemeimet, hogy l�ssak is valamit. El�g hom�lyos volt minden. A szemem tele ment valamivel.

- Hamu?! – d�rzs�ltem meg.  – Istenem. – Felpattantam, de azzal a lend�lettel vissza is zuhantam. M�g mindig sz�d�ltem a fejemre m�rt �t�st�l. �jra megpr�b�ltam fel�llni, de most lassan. K�rbe tekintettem. Minden l�ngolt. De ez… Ez a mi h�zunk! Te j� �g, mi t�rt�nt? Beszaladtam az �g� �p�letbe mit sem t�r�dve ak�rmivel is. Sz�d�ltem, szinte �sszeestem mindegyik l�p�s ut�n.

- Anya! – szaladtam oda az egyik meg�gett testhez. Undor�t� volt, de az arca m�g felismerhet�. K�nnyek sz�ktek a szemembe. Hozz��rtem a kez�hez, v�res lettem. Ez nem t�rt�nhet meg. L�ttam, ahogy valaki a f�ld�n k�szott. A kez�t ny�jtotta fel�m.

- Kiyoko nagyn�ni! – n�ztem r�m�lt arccal.

- Seg����ts rajtaaaam – ny�gd�cselte. Alig volt m�r rajta b�r, szinte teljesen �gett volt. Egy-k�t helyen m�r a csontja is kil�tszott. Rettegtem. Nem tudtam mit tehetn�k, nem vagyok r� k�pes, hogy seg�tsek neki. Teljesen leblokkoltam. Szenvedett. A h�z egyre jobban l�ngolt. Az eg�sz csal�dom bent �gett... h�la azoknak a ninj�knak. A f�ldre rogytam. Csak t�g szemekkel b�multam, ahogy a rokonom meghal a legnagyobb k�nok k�zepette �s k�ny�r�g nekem, hogy mentsem meg. Nem kellett pislognom. A k�nnyeim an�lk�l is k�nnyed�n g�rd�ltek v�gig az arcomon. Mi�rt nem �ghetn�k akkor bent �n is? Semmim sem maradt.

- Nem! Nem halhatok meg itt �s most… Er�sebb vagyok enn�l. Tarts ki… T�l�lem �s meg�l�m mindazokat, akik ezt tett�k vel�nk, b�rmi �ron v�gzek vel�k! – keltem fel a padl�r�l. Megt�r�ltem a szemem. Kifel� nehezebb volt, mint befel�. A gerend�k el�llt�k az utamat, szinte m�r minden romokban hevert. A sz�d�l�s term�szetesen nem k�nny�tette meg a dolgomat. Ki�rtem. K�h�gtem p�rat, el�g sok f�st�t l�legeztem be.

- Denkou Nami! T�ged gyan�s�tunk a csal�dod kiirt�s�val! Vel�nk kell j�nn�d! – ord�tott szinte r�m egy konohai ninja. Fel� n�ztem.

- Ez mind nevets�ges… m�g hogy �n? – olyan volt mintha m�g egy hatalmas nagy pofont kaptam volna. Elmosolyodtam �s m�lyen a szem�be n�ztem.

- Ezek az utols� szavaid? Akkor aludj sz�pen. – A k�vetkez� pillanatban �sszeesett, meg sem rezzentem. A t�bbiekre fordult a tekintetem. Hatalmas szemekkel, meredten b�multam �ket. A k�nnyek elt�ntek, csak a d�h maradt.

- M�gis mi vagy te…?! – indult el fel�m egy kunaival a kez�ben az egyik t�rsa.

- Viszl�t – mosolyodtam el m�g jobban �s � is a f�ldre rogyott.

- M�g valaki? – k�rdeztem r�juk n�zve. R�m�lt arccal futottak el. Rem�lem, egyszer megbocs�tasz nekem Yuuki…  b�rmi is t�rt�nt ma itt. Gond n�lk�l kiosontam lev�lfalub�l. Ezzel a k�pess�ggel gyerekj�t�k. Mostant�l a saj�t utamat fogom j�rni �s valahogy tiszt�zom magam. Nem �rdekel, kiken kell �ttipornom.

By: Zoey