-      Maaaatt! – ki�ltottam, �s m�r szaladtam is hozz�.

-      Nina! �gy hi�nyozt�l! – A nyak�ba ugrottam, � megp�rd�tett, �s �n j� er�sen meg�leltem.

-      Annyira, de annyira, de annyira hi�nyozt�l! – majdnem s�rtam a szavakat. T�nyleg, hihetetlen �rz�s volt, hogy �jra ott �llt el�ttem.

-      Nehogy els�rd magad itt nekem, mert akkor �n is s�rni fogok! – nevetett. Matt nagyon sokat v�ltozott. Magasabb volt, mint �n, a hangja is megv�ltozott, sokkal f�rfiasabb lett. A testalkata is meger�s�d�tt kicsit, de a v�r�s haja m�g ugyanolyan hossz� volt. Cs�kos fels� volt rajta �s farmernadr�g. Nagy, barna szemeivel egyenesen r�m b�mult.

-      Dilis vagy! – Olyan j�l �reztem magam, �jra itt.

-      Gyere, seg�tek bevinni a cuccaidat – mondta, felemelte a k�t b�r�nd�met, �s elindultunk befel� a hatalmas �p�letbe.

Fels�t�ltunk k�t l�pcs�n, �s egy nagyon ismer�s helyen tal�ltam magamat. Jobban belegondolva, m�g az a l�pcs�fordul� is hasonl�tott… Az emelet olyan volt, mint a r�gi lakhely�nkh�z vezet� folyos�. Ugyanolyan fal, ugyanolyan elrendez�s� szob�k.

-      Ez a te szob�d – mutatott Matt egy ajt�ra, amin egy pap�ron nagy „NINA” felirat �keskedett. Kinyitottam neki az ajt�t, hogy k�nyelmesen be tudja cipelni a b�r�ndjeimet. Lerakta �ket a f�ldre, majd a cs�p�j�re tette a kez�t. – H�t, ez lenne az. Tetszik? – k�rdezte.

-      Nagyon – feleltem elb�v�lve. T�nyleg nagyon hasonl�tott a r�gi szob�mra, csak kicsit t�gasabb volt. Belestem a f�rd�szob�mba is, nagyon tetszett. A zuhanyon k�v�l k�d is volt. Kinyitottam a b�r�nd�ket, �s amiben a ruh�im voltak, azokat elkezdtem bepakolni a szekr�nybe. A k�ty�s t�sk�mra mutattam, �s odasz�ltam Mattnek, aki mosolyogva n�zett r�m.

-      Seg�tesz?

-      Nan� – felelte, �s �vatosan kiemelte a laptopomat a b�r�nd�mb�l, �s az asztalomra rakta. – Men� g�p – mondta, �s felnyitotta.

-      Igen, ha m�r �gy megk�rdezted, megn�zheted – kuncogtam, mik�zben a ruh�imat rakosgattam a szekr�nybe.

-      Bocsi, csak nagyon tetszik. Eg�sz j� – az utols� szavakat csak mag�nak motyogta, mik�zben a g�p teljes�tm�ny�t vizsg�lgatta.

-      �r�l�k, ha elnyerte a tetsz�sedet. �gy t�nik, ezt a b�r�nd�t is �n pakolom ki, igaz? – k�rdeztem, �s fel� fordultam. � h�trafordult a sz�ken, �s megvakarta a fej�t, a m�sik kez�vel a sz�k t�ml�j�n t�maszkodott.

-      Upsz, bocsi.

-      Semmi baj. Hi�nyozt�l, Matt – mondtam, �s le�ltem az �gyra.

-      Te is hi�nyozt�l, Nina. Rossz volt, miut�n elment�l. Nem igaz�n volt ugyanaz, ha �rted, mire gondolok – mondta, �s megfordult a sz�ken.

-      �gy f�jt, hogy itt kellett hagynom titeket. Ti voltatok az egyetlen bar�taim.

-      El sem tudod k�pzelni, milyen �rz�s volt, amikor aznap reggel nem nyitott�l ajt�t… - a mondat v�g�n elhalkult a hangja, �s f�lren�zett. – Sz�rny� �rz�s elvesz�teni az egyik legjobb bar�tod.

-      Tudom – feleltem. – De most m�r itt vagyok, nem igaz? – mosolyogtam. �gy ker�lgett�k Mello t�m�j�t, mint macska a forr� k�s�t. Megel�geltem ezt, �s r�k�rdeztem.

-      Mello mi�rt nincs itt? – a k�rd�sre felkapta a fej�t, maga el� b�mult, �s megvakarta a fej�t. �gy t�nt, ez sz�m�ra sem sz�p eml�k.

-      Tudod… Mello nagyon nehezen viselte, hogy elment�l. Tal�n nem telt el �gy nap, hogy ne eml�tett volna meg. Amint lehetett, elment az �rvah�zb�l, �s azt mondta, meg fog keresni t�ged. Az�ta nem hallottam fel�le, ami�ta kitette innen a l�b�t. – V�gig lehajtott fejjel mes�lt, a kez�vel j�tszott. Nem volt el�g, hogy �n elmentem, m�g Mello is itt hagyta �t.

-      Matt, annyira sajn�lom.

-      �n is sajn�lom, Nina. El�g neh�z volt feldolgozni, hogy mindkett�t�ket elvesz�tettelek. Miut�n egyed�l maradtam, n�ha besz�lgettem Nearrel, n�ha m�g mostan�ban is. El�g furcsa, de ha akar, tud kedves lenni. N�ha t�l objekt�v �s nyers, olyankor fel tudn�m pofozni – nevetett. - De am�gy eg�sz j�l megvagyok, j� ez a hely. Mint a t�bbi egyetemen, el�g laz�ra lehet venni a dolgokat, �s egy csom� szabadid�m is van, amikor kij�rhatok a v�rosba.

-      Kimehetsz a v�rosba? – csod�lkoztam, leplezetlen �r�mmel a hangomban.

-      Mi�rt, mit gondolt�l, hogy itt is z�rj�k az ajt�t? – nevetett. Fel�lltam �s elraktam az �res b�r�ndjeimet. – �hes vagyok. Nincs kedved enni valamit? Valahol a v�rosban.

-      M�g ide sem �rt�l, m�r k�sz�ln�l? – k�rdezte mosolyogva. – Egy percet k�rek, hozom a p�nzt�rc�m.

-      Addig �n �t�lt�z�m! Ne gyere be! – mondtam, megv�rtam am�g kiment, becsuktam az ajt�t ut�na, �s ellen�riztem a kulcslyukat. Sehol senki, �gy h�t ledobtam a fels�m �s a nadr�gom, �s beleb�jtam egy m�sikba. A hajamat megf�s�ltem, beleugrottam a bakancsomba, fogtam a p�nzt�rc�m �s elindultam kifel�. Matt m�r az ajt� el�tt v�rt.

-      Rem�lem nem lest�l – mosolyogtam.

-      Soha – felelte, �s elindultunk le a l�pcs�n. – Sz�p hossz� a hajad – mondta, mik�zben zsebretett k�zzel s�t�lt mellettem.

-      K�sz�n�m – feleltem, �s megszok�sb�l, vagy tal�n kicsit sz�gyell�ss�gb�l v�gigsim�tottam a hajam. Sosem fogadtam j�l a b�kokat.

-      Mit szeretn�l enni? – k�rdezte. Igaz�b�l a tipikus angol kaj�k el�g sz�razak, de van itt minden, olasz, k�nai, gyorskaja, amit csak akarsz.

-      Egy�nk egy pizz�t, mit sz�lsz?

-      Fel�lem ehet�nk pizz�t – felelte. – Akkor most forduljunk arra. Abba az ir�nyba van egy j� olasz �tterem, nagyon j� pizz�juk van.

-      �gy t�nik, t�nyleg rengeteg id�d volt kitapasztalni ezeket, nemde? – mosolyogtam. Furcsa volt, nem lehetett let�r�lni a vigyort az arcomr�l.

-      Tudod, hat �v hossz� id� – mondta, �s meg�llt. Biccentett a fej�vel, jelezve, hogy meg�rkezt�nk. Kinyitotta nekem az ajt�t, �s odas�t�ltunk a pulthoz. Rendelt�nk k�t pizz�t, azt�n le�lt�nk az egyik asztalhoz. Egy ideig csak �lt�nk, t�l sok mes�lnival�nk volt ahhoz, hogy csak �gy szimpl�n nekil�ssunk.

-      J� �leted volt Amerik�ban? – k�rdezte Matt, mik�zben egy fogpiszk�l�val sz�szm�t�lt.

-      Az volt – feleltem, �s nem tudtam, mit mes�lhetn�k. Nem tudtam, hogy �rdekeln�k-e a sztorik arr�l, hogy mennyit piszk�ltak az �ltal�nos iskol�ban, hogy milyen filmeket n�zt�nk meg a bar�tn�immel gimn�ziumban, vagy, hogy sz�letett egy unokah�gom. Kicsit megr�misztett a magas, feln�tt, majdnem h�sz �ves Matt. Semmit sem tudtam r�la.

-      Nina, bar�tok vagyunk, nem igaz? – k�rdezte bar�ts�gos hangon. – Szeretn�k min�l t�bbet tudni azokr�l az id�kr�l is, amikor nem volt�l vel�nk. – Mintha csak a fejemben olvasott volna.

-      Igaz�b�l, nem tudom, hol kezdhetn�m. Nagyon sok�ig rosszul viseltem, hogy nem voltatok ott nekem. Nem igaz�n voltak bar�taim. – Elmes�ltem neki mindent az �ltal�nos iskolai �vekr�l, a sok piszk�l�sr�l, a csal�domr�l, a jegyeimr�l, a tanul�sr�l, az unokah�gomr�l �s az eszement tervemr�l, amivel meg akartam tal�lni �ket, �s v�g�l is bev�lt. Matt egyszer sem sz�lt k�zbe, v�gig figyelmesen hallgatott. A besz�dem k�zben a pizz�nkat is kihozt�k, �s ez�rt egy ideig ev�s k�zben mes�ltem tov�bb. Amikor a t�rt�net v�g�re �rtem, egy s�hajjal nyugt�ztam.

-      H�t, ennyi – mondtam, �s a kezeimet az �lembe raktam. Matt pizz�ja teljesen elfogyott, az eny�mnek m�g majdnem a fele megvolt. � csak engem n�zett, �n pedig teljesen zavarban voltam.

-      Nem hiszem el, hogy piszk�ltak t�ged az iskol�ban. Hiszen okos, intelligens, tehets�ges �s csinos vagy. Az oszt�lyt�rsaid biztos vakok voltak.

-      Kedves, hogy ezt mondod. K�red a pizz�m marad�k�t? – k�rdeztem, �s fel� toltam a t�ny�rt.

-      El fogok h�zni miattad – kuncogott, de v�g�l elvette.

-      �s veled mi t�rt�nt, am�g nem voltam itt? – ez�ttal rajtam volt a sor, hogy hallgassak, �s rajta, hogy mes�ljen. K�t harap�s k�zt belekezdett a mondanival�j�ba.

-      H�t, miut�n elment�l, p�r h�napig belengte a hangulatunkat a hi�nyod. Az id� kezdte elhalv�ny�tani a f�jdalmat, de sosem lett ugyanolyan, mint el�tte. A napjainkat ugyan�gy tengett�k, mint addig. �r�kra j�rtunk, d�lut�n semmittev�ssel vagy esetemben videoj�t�kok t�rsas�g�ban t�lt�ttem. Mello is elk�s�rt, sokszor j�tszottunk egy�tt. Ahogy telt az id� �s id�sebbek lett�nk, az �rvah�zban egyre ink�bb kihangs�lyoz�dott a verseny fontoss�ga. Sz�momra ez m�g akkor sem volt fontos, Mell�t viszont egyre jobban bosszantotta, hogy hi�ba dolgozott annyit, nem lehetett els�. Nem hagyott fel a pr�b�lkoz�ssal, am�g ott lakott. Amikor gimn�ziumi �veink v�g�re �rt�nk, azaz k�t �ve, � �sszepakolt, �s elment innen. Tal�n felhagyott ezzel az L ut�dja �r�lettel, �s norm�lis �letet �l valahol. Azt mondta, megkeres t�ged, de ezek szerint nem tal�lt meg.  �n maradtam, nekem tetszik itt. Ahogy id�sebb lettem, eg�sz sok bar�tom lett, sokak szerint el�g helyes vagyok – kuncogott. – Hi�nyozt�l, Nina.

-      Te is nekem, Matt.

A pizz�nk elfogyott, sz�val fizett�nk, �s elindultunk visszafel�. D�lut�n n�gy �ra k�r�l j�rhattunk, a sz�l h�v�sen f�jt, rajtam pedig r�vidnadr�g volt. Kicsit f�ztam, sz�val siett�nk. Hihetetlen volt az egyik legjobb bar�tommal s�t�lni a vil�g egyik legszebb v�ros�ban.