M�snap egy�tt elint�zt�nk minden pap�rmunk�t, felvettem az �r�imat, leadtam a jelentkez�si lapot, amit kit�lt�tt�nk m�g otthon. Mattnek aznap d�lel�tt egy �r�ja volt, sz�val �n addig olvastam a szob�mban. Megbesz�lt�k, hogy miut�n v�gez, �jra kimegy�nk a v�rosba �s megn�z�nk p�r nevezetess�get. Ut�na is n�ztem az interneten, hogy mit szeretn�k legink�bb megn�zni. Londonban egy csom� dolog van, egy h�t sem lenne el�g r�, hogy mindent megn�zz�nk! Legink�bb a Big Ben, a Tower Bridge �s a London Eye �rdekelt, sz�val �gy d�nt�ttem, megk�rem Mattet, hogy azt n�zz�k meg el�sz�r. K�v�ncsi voltam, mi lehetett Melloval. Szerettem volna kider�teni, de fogalmam sem volt, hol indulhatn�k el.

Matt tizenegykor kopogtatott az ajt�mon.

-      Egy pillanat, csak �sszeszedem magam, �s m�r indulhatunk is! – mondtam, gyorsan kinyitottam a szekr�nyt, �t�lt�ztem, megigaz�tottam a hajam, fogtam a t�sk�m �s m�r kint is voltam a folyos�n. Bez�rtam a szob�mat, �s elindultunk.

-      Milyen volt az �ra? – k�rdeztem, mik�zben ki�rt�nk a koll�gium ter�let�r�l.

-      H�t, a szok�sos. Unalmas. Nem igaz�n szoktam figyelni, mert az anyagok nagy r�sz�t �gyis megszerzem m�sokt�l, �s �ltal�ban csak azokra az �r�kra j�rok be amikre van kedvem, vagy ahol �rj�k a mulaszt�sokat – mosolygott, �s megvonta a v�ll�t. – Nem olyan kem�ny rendszer �m ez. Igaz�b�l egy rak�s zseni k�ly�knek nem neh�z b�rmit is megtan�tani, nem igaz? – nevetett. – Mit szeretn�l csin�lni?

-      H�t, n�zel�dtem. �s azon gondolkodtam, hogy megn�zhetn�nk a Big Bent, vagy a Tower Bridget, vagy a London Eyet. Ezek �rdekelnek a legjobban – mondtam, mik�zben a f�lem m�g� t�rtem a hajamat.

-      Rendben. Ezek k�z�l a London Eye van a legk�zelebb, de mindegyikhez busszal kell menn�nk, nem baj? – L�tszott rajta, hogy a fej�ben lezajlott az �sszes lehets�ges �tvonal, ahogy eljuthatunk oda.

-      Persze, menj�nk busszal – mondtam lelkesen. Els�t�ltunk a legk�zelebbi meg�ll�ig, megv�rtuk a sz�munkra megfelel� buszt, �s felsz�lltunk r�. Tipikus angol piros, tet� n�lk�li busz volt, sz�val �gy d�nt�tt�nk, felmegy�nk a tetej�re, mert nekem, mint �jdons�lt angliainak ez nagy �lm�ny lesz. Legal�bbis Matt �gy fogalmazott. Pont tal�ltunk m�g helyet, hogy egym�s mell� �lhess�nk. �n �ltem k�v�lre, b�r egy kicsit f�ltem. Nem volt t�riszonyom, csak megr�m�tett, hogy kipottyanhatok egy nagyobb sz�llel. Persze ez t�lz�s, de akkor is ijeszt� volt. Er�sen markol�sztam a t�sk�mat, gondolva, hogy az majd megv�d. A sz�l szanasz�t f�jta a hajam, egyenesen Matt arc�ba, aki nevetve tolta f�lre onnan.

-      Bocsi – mondtam nevetve, �s pr�b�ltam �sszegy�jteni a nagy hajzuhatagot a kezeim k�z�.

-      Semmi baj, gy�ny�r� hajad van – felelte, seg�tett �sszefogni, azt�n a kezembe adta. �n a nyakamhoz fogtam a nagy r�sz�t, �gy m�r csak k�bor sz�lak repkedtek ide-oda.

-      K�sz�n�m sz�pen – feleltem mosolyogva. – A v�g�n m�g zavarba j�v�k.

El voltam b�v�lve a l�tv�nyt�l, London mesesz�p �s pezsg� v�ros volt. Nem �gy, mint Los Angeles, sokkal nyugodtabb m�don pezsg�. N�ha m�g a buszr�l is meg lehetett pillantani a Temz�t. �gy n�zhettem ki, mint egy kisgyerek, aki el�sz�r l�tott havat. Matt n�ha j�kat kuncogott rajtam, �s sokszor megjegyezte, hogy aranyos vagyok. Nagyj�b�l t�z percet utazhattunk, �s amikor lesz�lltunk, m�r l�ttam az �ri�skereket.

-      Hisz ez mes�s! – lelkendeztem. Hatalmas volt, �s nagyon sz�p. El�g hossz� sor �llt el�tte, nem csak mi szerett�k volna onnan �lvezni a l�tv�nyt. Am�g sorban �lltunk, nagyon t�relmetlen voltam. – Matt, sosem ker�l�nk sorra – ny�g�sk�dtem.

-      Ne agg�dj, nem szalad sehov� az �ri�sker�k. Nem is gondoltam volna, hogy odavagy az ilyen vid�mparkos dolgok�rt.

-      Nem is vagyok. Nem szeretem a vid�mparkot. Tizenn�gy �ves koromban �ltem utolj�ra ilyen p�rg�-forg� vid�mparki ketyer�n, akkor j�ttem r�, hogy soha t�bbet. Olyan rosszul voltam, hogy ut�na alig b�rtam meg�llni a k�t l�bamon – mosolyodtam el a r�gi eml�kk�pen. T�nyleg sz�rnyen rosszul �reztem magam akkor. – De az �ri�sker�k nyugodt, lass�, �s sz�p r�la a kil�t�s. Err�l biztosan.

-      Alig v�rom, hogy l�ssam az arcod, amikor fel�r�nk a tetej�re. Biztos le fog esni az �llad, �gysem neh�z leny�g�zni t�ged – mosolygott r�m.

Amikor egy�tt voltunk, mindig mosolyogtunk. Matten is l�tszott, hogy boldog, hogy a t�rsas�g�ban tudhat engem. Tal�n h�sz perc v�rakoz�s ut�n v�gre sorra ker�lt�nk. A t�sk�mban kotor�sztam a p�nzt�rc�m�rt, am�g Matt mindkett�nknek megvette a jegyet.

-      K�szi Matt! Visszaadom, rendben? – mondtam kicsit sz�gyell�sen. Nem szerettem gondot okozni m�soknak.

-      Ne viccelj, meg vagy h�vva. Ez az els� londoni nevezetess�ged, �lvezd csak – mondta, besz�lltunk az egyik kabinba, azt�n v�rnunk kellett kicsit, am�g elindult az �ri�sker�k.

-      �gy izgulok. Sz�p lesz? – k�rdeztem Mattet, aki mellettem �lt. Csak mi ketten voltunk a kabinban.

-      Sz�p lesz – felelte, azt�n elindultunk. A ker�k nagyon lassan forgott, �s minden centivel, amivel magasabbra �rt�nk, a sz�vem egyre gyorsabban kalap�lt. Fel�lltam, �s ekkor kicsit megingott a kabin. Megijedtem, de kin�ztem a nagy �vegen. A l�tv�ny lehengerl� volt, a sz�m f�lig �rt. Szebb volt, mint amit el tudtam volna k�pzelni. Mattre mosolyogtam, aki oda�llt mell�m, �s egy ideig csak csendben n�zt�k a l�tv�nyt. Amikor a ker�k tetej�re �rt a kabinunk, t�nyleg l�tni lehetett szinte az eg�sz v�rost. Ekkor � megfogta a kezemet. R�n�ztem, de � csak a t�jat figyelte, �s mosolygott. K�vettem a p�ld�j�t, �s ki�lveztem minden egyes pillanatot. Amikor kisz�lltunk, s�t�ltunk m�g egy kicsit a forgatagban.

-      Szeretn�l eb�delni? Ideje lenne m�r – k�rdezte.

-      Nem tudom, egy kicsit �hes vagyok. Mit enn�l? Tegnap �n v�lasztottam, ma te j�ssz.

-      Gyere, elmegy�nk valami angol �tterembe. Ha m�r nagy angol napot tartunk – mosolygott. Eszembe jutott, amikor megfogta a kezemet.

-      Rendben, menj�nk – helyeseltem. A k�zelben volt is egy, biztos mert a k�zelben volt az egyik legh�resebb turistal�tv�nyoss�g. Be�lt�nk, �s n�zegett�k egy kicsit az �tlapot. Volt egy csom� sz�momra ismeretlen �tel, �gyhogy Mattet k�rdezgettem, hogy mit rendeljek.

-      Amit csak szeretn�l. Mi �rdekel? – k�rdezte. Fogalmam sem volt. Kicsit mindig f�ltem kipr�b�lni �ttermekben �j �teleket, mert ha nem �zlik, ott nem hagyhatod ott. Matt elmondta, szerinte mi a legjobb, sz�val azt rendeltem �n is. Miut�n kihozt�k, f�lve k�stoltam meg. Matt v�rta a reakci�mat, �s v�g�l is t�nyleg finom volt. Miut�n l�tta, hogy �zlik, � is belekezdett az �v�be. Miut�n v�gezt�nk, elindultunk a Big Ben �s a Tower Bridge fel�. Sokszor vettem �szre, hogy Matt engem n�z. Olyankor r�mosolyogtam, �s folytattuk utunkat. A Big Ben is gy�ny�r� volt, �s hatalmas. Pont elcs�pt�k a harangsz�t is, h�t… hangos, ha mondhatom �gy. Mire v�gigj�rtuk �ket, m�r k�s� d�lut�nra j�rt, sz�val �jra buszra �lt�nk �s meg sem �lltunk addig a meg�ll�ig, ami legk�zelebb van az egyetemhez. Lesz�lltunk, �s visszas�t�ltunk.

-      Csod�s nap volt, k�sz�n�m! – mondtam mosolyogva. – Mes�sen �reztem magam.

-      �r�l�k, hogy ezt hallom – felelte, �s kicsit k�zelebb araszolt hozz�m. Amikor be�rt�nk a koll�giumba, fels�t�ltunk az emelet�nkre, �s a szob�m el�tt meg�lltunk.

-      Van kedved m�g ma csin�lni valamit, vagy van m�s dolgod is? – k�rdeztem, mik�zben a kulcsomat a z�rba dugtam.

-      Mihez lenne kedved m�g? Hiszen mindj�rt s�t�t van – mosolygott kicsit g�nyosan. �gy mondta ezt, mintha m�g mindig gyerekek lenn�nk, �s a s�t�t b�rmilyen gondot is okozott volna.

-      Nem tudom. B�tyk�lheted a g�pemet, hogyha akarod – kacsintottam r�, �s ennek � l�tsz�lag nagyon �r�lt.

-      Men�! – lelkendezett. Kinyitottam az ajt�mat, �s bement�nk. Ledobtam a t�sk�m az �gyra, �s lehuppantam mell�. R�mutattam a sz�kemre, ezzel helyet k�n�lva Mattnek a laptopom t�rsas�g�ban.

-      Ellesztek? – k�rdeztem. – Azt�n csak semmi rosszalkod�s. Nem akarom, hogy letart�ztassanak, mert bet�rsz a Nasahoz vagy ilyesmi.

-      Sosem kapnak el �lve – mondta egy nevet�s k�s�ret�ben. Kikaptam a szekr�nyb�l egy szabadid�nadr�got, meg egy p�l�t, �s a karomba vettem �ket.

-      Nem gond, ha lezuhanyozok? – k�rdeztem. Sz�vesen f�r�dtem volna a nagy k�dban, de akkor t�l sok�ig bent lettem volna, �s nem az�rt h�vtam ide Mattet, hogy v�rja, am�g megf�rd�k.

-      Semmi gond, csak b�tran. Nem lesek – emelte magasba a kezeit, jelezve, hogy �rtatlan.

-      Ne is! – Becsuktam magam ut�n az ajt�t a f�rd�szob�ban, �s bez�rtam. A biztons�g kedv��rt. Ledobtam a ruh�imat, �s bem�sztam a zuhany al�. Megnyitottam a meleg vizet, �s �lveztem, ahogy v�gigfolyik rajtam. Im�dtam meleg v�zben zuhanyozni. Nem id�ztem sok�ig, megmosakodtam, gyorsan megt�r�lk�ztem, egy rendezetlen kontyba raktam a hajamat, �s kimentem Matthez. � felkapta a fej�t, amikor kil�ptem a f�rd�b�l, �s v�gign�zett rajtam, azt�n r�m mosolygott.

-      Csinos vagy – mondta, �s visszafordult a laptopomhoz, amin �ppen valami sz�momra idegen tev�kenys�get folytatott.

-      K�sz�n�m – mosolyogtam. Le�ltem az �gyra, �s a kezembe vettem a  k�nyvet, amit reggel olvastam.

-      Holnap lesz m�r �r�d? – k�rdezte, de nem fordult fel�m, vadul g�pelt valamit.

-      Lesz bizony, d�lel�tt is, �s d�lut�n is.

-      Nekem is – mondta.

-      Azon gondolkodtam, hogy tal�n k�ne valami r�szmunkaid�s munk�t v�llalnom. Mi a v�lem�nyed? – k�rdeztem, �s a k�nyv m�g�l r� kukucsk�ltam.

-      Nem hangzik rosszul. De hogy jutott ez eszedbe? – k�rdezte, �s ez�ttal megfordult a sz�ken. Az �lembe tettem a k�nyvet, az ujjaimat a lapok k�z� raktam.

-      H�t, csak �gy gondoltam, felel�ss�gtud�bb leszek, ha lesz egy munk�m. Nem �gy gondolod?

-      Majdnem tizennyolc �vesen nem �rzed magad el�g felel�ss�gteljesnek? – k�rdezte mosolyogva.

-      De, csak gondoltam r�. Meg h�t, az a p�nz sem tart �r�kk�, amit kaptam. Sz�val gondoltam, kipr�b�ln�m magam… Szerinted rossz �tlet?

-      Szerintem nem. J�l hangzik, biztos �gyes is leszel – b�ztatott.

-      Holnap seg�tesz nekem keresni valami munk�t?

-      Seg�tek, amiben csak kell – felelte, �s fel�llt a sz�kr�l. A laptopomon kil�pett mindenb�l, amit megnyitott, elt�ntette minden nyom�t annak, hogy valaha is hozz�ny�lt. – Most ha nem gond, magadra hagylak. Pihenned kell, holnap ezek szerint hossz� napnak n�zel el�be. – R�m mosolygott, odal�pett hozz�m, �s megpuszilta az arcom. – J��jt, Nina!

-      J��jt, Matt – feleltem egy kicsit elpirulva. Kik�s�rtem a szob�b�l, �s becsuktam ut�na az ajt�t. A laptopr�l m�g �rtam egy e-mail otthonra, hogy j�l vagyok, �s ne agg�djanak miattam, remek helyem van. Ezut�n befek�dtem az �gyba, j�l betakar�ztam, �s r�gt�n el is aludtam.